Zenét minékünk
Egyiptom hercege
2020.12.Oroszlánkirály, Gladiátor, Karib-tenger kalózai, Kung Fu Panda, Mission Impossible. Ez is ismerős és ez is vágjuk rá hallva a film címeket. Hát persze hisz az összeset a méltán híres Hans Zimmer filmzene író szerezte. Ahogyan az Egyiptom hercegét is. Már első hallásra tudtam, hogy ennek az animációnak a dalai valami fantasztikusak. Volt bennük lendület, érzelmekkel teli és annyira izgalmas volt, hogy már alig vártam, hogy milyen lesz a következő dal. Nem is okozott csalódást, bár nagyon jó az animáció, de ezekkel a dalokkal az igazi.
Kiemelnék egyet, ami nekem a legjobban tetszett. Bár kicsit hosszú a dal, annyira élvezhető, hogy pár percnek tűnik. Az édesanya aggódó ugyanakkor édes és a katonák zsarnoki hangja és hangneme meglepő, de nagyon összhangban vannak a dalban, kiegészítik egymást.
https://youtu.be/ie-FB6Opo5c - ezen a linken meghallgatható a dal.
Itt A Pál utcai fiuk című musical zenei oldaláról olvashat az érdeklődő.
2020.11.
Ki ne hallott volna a híres és népszerű előadásról, amit a Vígszínházba játszanak már pár éve?
Ugye! Szinte mindenki, és nincs olyan ember a társaságban, aki ne látta volna – és most nem A padlásról beszélek. Csak pár szót kell kiejtenem a számon a szövegből, és valaki már folytatja is. A szöveg és a zene is egyaránt briliáns nem véletlenül szeretik az emberek. Mindegyik dalt át tudod érezni, nem nehéz a dallam, a szöveg pedig annyira ötletes, hogy másra nem is tudsz gondolni. Maga az előadásmód is annyira megfogja a közönséget, hogy még évek elteltével is annyira elevenen él az ember emlékezetében. Szerintem erre mondják, hogy egy életre szóló emlék, mert az is. És mi a legjobb benne? Hogy minden korosztálynak szól, és az egész igazán magyar. A miénk. Méltán lehetünk rá büszkék.
A musicalre való átírást Dés László - Geszti Péter és Grecsó Krisztián készítette. Ezek az emberek külön-külön is kimagasló tehetségek, de biztosan mondhatjuk, hogy együtt kivételesek. Na, de akkor következzenek is a dalok!
Add át! (nyitány)
Az első dal az osztályteremben játszódik. Nagyon ötletesnek találom, hogy az előadáson a zenét és ritmust részben a szereplők játsszák a lábukkal, kezükkel és mindenféle tárggyal, ami az osztályteremben van.
A dal képes átadni a régi iskolai érzést, amikor a tanár előtt csendben adtuk-vettük a papírra írt üzeneteket, a sustorgást a pad alatt, és az érzést, hogy egyek vagyunk, és együtt cselekszünk, az izgalmat, amit ezek a kis csínyek váltanak ki.
Ezen a linken tudják meghallgatni a dalt: https://youtu.be/tL21OnlQXoU
Einstand, tesó!
Megvan a jelenet, amikor a Pásztorok elveszik az üveggolyókat? Igen, az einstandra gondolok. Az Eisntand, tesó! ezt a jelenetet foglalja magába. Tetszik, hogy a Pásztorok dalát a mai korhoz igazították, és hogy tényleg azt a durvaságot adja át, amit át kell – mindenféle eszköz nélkül. Nem lesz metál vagy rock stílusú, még csak hasonló se. A szöveg és a zene annyira jól meg van oldva, hogy tényleg a Pásztorokat gondoljuk a “nagy, kemény gyerek”-nek de egy kisebb gyerek izgalmat érez, nem ijedtséget a dal és a szereplők láttán, hallatán.
Az alábbi linken lehet meghallgatni: https://youtu.be/VYZ_YCQAEIQ
Az ehhez hasonló dal a Testvérben az erő! De ez a dal az összefogást erősíti, az egységességet; https://youtu.be/Rlv2xbRQmis
Ilyen van!? Az elképedés dala
“Ilyen van?! Ilyen van? Ilyen nincs! Ilyen nincs?! Ilyen van! Ilyen van? Ilyen van! Hát ilyen nincs! Ilyen van!”
A link: https://youtu.be/cfte5FehZPU
Éljen a grund! (Induló)
Ez az a dal, ami az egész összetartozást egységbe foglalja. Az érzést, hogy tartozunk valahova, van miért élnünk, és hogy bármi legyen is, itt vagyunk egymásnak. A harci kedvet, hogy ami a miénk, azt megvédjük közös erővel, kerüljön bármibe is, a lehető legnagyobb hitelességgel igyekszik bemutatni, de persze azért itt-ott fellelhető néhány kis pimasz mondat is, ami az egészet még érdekesebbé teszi.
Az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/l4yTLA6EFdU
Mindenki rágja (A Gittegylet dala)
Ennek a dalnak a szövege annyira ötletes, hogy ezt csak meghallgatni lehet. Nem is mondok többet.
Itt meghallgatható: https://youtu.be/hrx-4gpAPJU
A Mortusz Gittusz dala az egyik személyes kedvencem, ami ehhez a síkhoz kapcsolódik. Azt hinné az ember, hogy emiatt a pattogós dallam miatt és az össze-vissza cikázó szavak miatt nehéz megjegyezni, de éppen az ellenkezője igaz. Kétszer meghallgatja az ember, és már tudja is énekelni mosollyal az arcán: https://youtu.be/KxYHnHorDBc
Felveszem a vörös ingem (Induló)
A vörös ingesek. A pásztorok és Ács Feri csapatának indulója bár kiemeli az összetartozást, de a fő célnak a győzelmet látják, és azt, hogy csapatuk területei minél nagyobb legyen. A másik, ami fontos még, hogy az egészben bőven van magabiztosság és öntudat, ami kell is, hogy legyen, szóval a dal nagyon is a helyén van. De miből is gondolom, hogy ez az érzés benne van a dalban? Az elképzelés szerint nem létezik veszteség, csak a valóság más. Ettől most úgy tűnhet, gonoszak, pedig nagyon nem azok, sőt.
Az alábbi linken meghallgatható a mű: https://youtu.be/ONY-p81umW0
Igen, jó volt
Nem szoktam sírni filmeken, könyveken, zenéken, dalokon sem musicaleken. De itt sírtam, annyira gyönyörű a dallam, a színészek pedig minden erejükkel azon vannak, hogy átadják a jelenet hangulatát, ami sikerült is. Az egésznek valahogy több jelentése van annál, mint ami a valóság. De ezt csak akkor érthetjük meg, ha meg is hallgatjuk: https://youtu.be/ACthInj6tKQ
Az ember eltéved
“Az ember eltéved, de nem lehet a Grundnak Júdása.” Nagyon szeretem ezt a mondatot. Emlékeztet rá, hogy hogyan maradjak hű önmagamhoz és a világomhoz. És bár eltévedünk, sokszor a végén mindig vissza találunk, így vagy úgy. Az alábbi linken meghallgatható: https://youtu.be/i2dY4nv27Oc
Suttogják a fák, Szólít egy hang
És végül a másik két dal, ami kiemelnék. Ide nem írok semmit sem úgy döntöttem. A dalok magukért beszélnek:
ERKEL FERENC – EGRESSY BÉNI: BÁNK BÁN
Katona József drámája alapján
2020.10.
Egyiptom hercege
Oroszlánkirály, Gladiátor, Karib-tenger kalózai, Kung Fu Panda, Mission Impossible. Ez is ismerős és ez is vágjuk rá hallva a film címeket. Hát persze hisz az összeset a méltán híres Hans Zimmer filmzene író szerezte. Ahogyan az Egyiptom hercegét is. Már első hallásra tudtam, hogy ennek az animációnak a dalai valami fantasztikusak. Volt bennük lendület, érzelmekkel teli és annyira izgalmas volt, hogy már alig vártam, hogy milyen lesz a következő dal. Nem is okozott csalódást, bár nagyon jó az animáció, de ezekkel a dalokkal az igazi.
Kiemelnék egyet, ami nekem a legjobban tetszett. Bár kicsit hosszú a dal, annyira élvezhető, hogy pár percnek tűnik. Az édesanya aggódó ugyanakkor édes és a katonák zsarnoki hangja és hangneme meglepő, de nagyon összhangban vannak a dalban, kiegészítik egymást.
https://youtu.be/ie-FB6Opo5c - ezen a linken meghallgatható a dal.
Itt A Pál utcai fiuk című musical zenei oldaláról olvashat az érdeklődő.
2020.11.
Ki ne hallott volna a híres és népszerű előadásról, amit a Vígszínházba játszanak már pár éve?
Ugye! Szinte mindenki, és nincs olyan ember a társaságban, aki ne látta volna – és most nem A padlásról beszélek. Csak pár szót kell kiejtenem a számon a szövegből, és valaki már folytatja is. A szöveg és a zene is egyaránt briliáns nem véletlenül szeretik az emberek. Mindegyik dalt át tudod érezni, nem nehéz a dallam, a szöveg pedig annyira ötletes, hogy másra nem is tudsz gondolni. Maga az előadásmód is annyira megfogja a közönséget, hogy még évek elteltével is annyira elevenen él az ember emlékezetében. Szerintem erre mondják, hogy egy életre szóló emlék, mert az is. És mi a legjobb benne? Hogy minden korosztálynak szól, és az egész igazán magyar. A miénk. Méltán lehetünk rá büszkék.
A musicalre való átírást Dés László - Geszti Péter és Grecsó Krisztián készítette. Ezek az emberek külön-külön is kimagasló tehetségek, de biztosan mondhatjuk, hogy együtt kivételesek. Na, de akkor következzenek is a dalok!
Add át! (nyitány)
Az első dal az osztályteremben játszódik. Nagyon ötletesnek találom, hogy az előadáson a zenét és ritmust részben a szereplők játsszák a lábukkal, kezükkel és mindenféle tárggyal, ami az osztályteremben van.
A dal képes átadni a régi iskolai érzést, amikor a tanár előtt csendben adtuk-vettük a papírra írt üzeneteket, a sustorgást a pad alatt, és az érzést, hogy egyek vagyunk, és együtt cselekszünk, az izgalmat, amit ezek a kis csínyek váltanak ki.
Ezen a linken tudják meghallgatni a dalt: https://youtu.be/tL21OnlQXoU
Einstand, tesó!
Megvan a jelenet, amikor a Pásztorok elveszik az üveggolyókat? Igen, az einstandra gondolok. Az Eisntand, tesó! ezt a jelenetet foglalja magába. Tetszik, hogy a Pásztorok dalát a mai korhoz igazították, és hogy tényleg azt a durvaságot adja át, amit át kell – mindenféle eszköz nélkül. Nem lesz metál vagy rock stílusú, még csak hasonló se. A szöveg és a zene annyira jól meg van oldva, hogy tényleg a Pásztorokat gondoljuk a “nagy, kemény gyerek”-nek de egy kisebb gyerek izgalmat érez, nem ijedtséget a dal és a szereplők láttán, hallatán.
Az alábbi linken lehet meghallgatni: https://youtu.be/VYZ_YCQAEIQ
Az ehhez hasonló dal a Testvérben az erő! De ez a dal az összefogást erősíti, az egységességet; https://youtu.be/Rlv2xbRQmis
Ilyen van!? Az elképedés dala
“Ilyen van?! Ilyen van? Ilyen nincs! Ilyen nincs?! Ilyen van! Ilyen van? Ilyen van! Hát ilyen nincs! Ilyen van!”
A link: https://youtu.be/cfte5FehZPU
Éljen a grund! (Induló)
Ez az a dal, ami az egész összetartozást egységbe foglalja. Az érzést, hogy tartozunk valahova, van miért élnünk, és hogy bármi legyen is, itt vagyunk egymásnak. A harci kedvet, hogy ami a miénk, azt megvédjük közös erővel, kerüljön bármibe is, a lehető legnagyobb hitelességgel igyekszik bemutatni, de persze azért itt-ott fellelhető néhány kis pimasz mondat is, ami az egészet még érdekesebbé teszi.
Az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/l4yTLA6EFdU
Mindenki rágja (A Gittegylet dala)
Ennek a dalnak a szövege annyira ötletes, hogy ezt csak meghallgatni lehet. Nem is mondok többet.
Itt meghallgatható: https://youtu.be/hrx-4gpAPJU
A Mortusz Gittusz dala az egyik személyes kedvencem, ami ehhez a síkhoz kapcsolódik. Azt hinné az ember, hogy emiatt a pattogós dallam miatt és az össze-vissza cikázó szavak miatt nehéz megjegyezni, de éppen az ellenkezője igaz. Kétszer meghallgatja az ember, és már tudja is énekelni mosollyal az arcán: https://youtu.be/KxYHnHorDBc
Felveszem a vörös ingem (Induló)
A vörös ingesek. A pásztorok és Ács Feri csapatának indulója bár kiemeli az összetartozást, de a fő célnak a győzelmet látják, és azt, hogy csapatuk területei minél nagyobb legyen. A másik, ami fontos még, hogy az egészben bőven van magabiztosság és öntudat, ami kell is, hogy legyen, szóval a dal nagyon is a helyén van. De miből is gondolom, hogy ez az érzés benne van a dalban? Az elképzelés szerint nem létezik veszteség, csak a valóság más. Ettől most úgy tűnhet, gonoszak, pedig nagyon nem azok, sőt.
Az alábbi linken meghallgatható a mű: https://youtu.be/ONY-p81umW0
Igen, jó volt
Nem szoktam sírni filmeken, könyveken, zenéken, dalokon sem musicaleken. De itt sírtam, annyira gyönyörű a dallam, a színészek pedig minden erejükkel azon vannak, hogy átadják a jelenet hangulatát, ami sikerült is. Az egésznek valahogy több jelentése van annál, mint ami a valóság. De ezt csak akkor érthetjük meg, ha meg is hallgatjuk: https://youtu.be/ACthInj6tKQ
Az ember eltéved
“Az ember eltéved, de nem lehet a Grundnak Júdása.” Nagyon szeretem ezt a mondatot. Emlékeztet rá, hogy hogyan maradjak hű önmagamhoz és a világomhoz. És bár eltévedünk, sokszor a végén mindig vissza találunk, így vagy úgy. Az alábbi linken meghallgatható: https://youtu.be/i2dY4nv27Oc
Suttogják a fák, Szólít egy hang
És végül a másik két dal, ami kiemelnék. Ide nem írok semmit sem úgy döntöttem. A dalok magukért beszélnek:
ERKEL FERENC – EGRESSY BÉNI: BÁNK BÁN
Katona József drámája alapján
2020.10.
Az operát a XX. század során többször is átírták. Ennek a célja az volt, hogy minél közelebb kerüljön az eredeti drámához, és hogy a jelenetek minél jobban bemutassák.
Erkel Ferenc a mű első részét 1844-45 körül komponálja meg, ami tartalmazza Petur bán híres bordalát is (https://youtu.be/lSkTo7L2wzM), majd megszületik a mű többi része is. A máig legnépszerűbb dal Bánk bán szerepében a Hazám, hazám című ária (https://youtu.be/SXYqIKDjS0M).
Az ősbemutatóra csak 1861. március 9-én került sor a Pesti Nemzeti Színházban. 1865-ben pedig a Kolozsvári Színház megnyitóján aratott sikert. Ezután még sokszor átdolgozták, visszaállították az eredetire, stb. Főként Rékai Nándor és Kenessey Jenő, a szövegkönyvet Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át. De fontos megemlítenünk Németh Amádé és Bácskai György, illetve Kerényi Imre nevét is. A fő átdolgozás Bánk bariton, Tiborc basszus szólamra való átírását jelentette. Ma Medveczky Ádám, karmester és Kovácsházi István főszereplésével nézhető meg az Operában ifjabb Palcsó Sándor rendezésében, illetve Vidnyánszky Attiláéban. A zenének köszönhető, hogy a nagyszabású drámából igazán magyar előadás született. Erkel Ferenc zenei tehetségét bizonyítja be az opera megírásával, hiszen „operáiban magától értetődő természetességgel, hasonlíthatatlan romantikus ihletettséggel csendülnek fel a könnyes örömnek, a mosolyba játszó bánatnak, a vágyakozásnak és visszavágyásnak megragadó tónusai, s a hazatérés élményével ajándékoznak meg egy közös érzelmi otthonba, ami az operán kívül talán soha nem létezett. A nemes magyar hang megteremti az operai alakok nemzeti jellemét, és ezáltal mintegy megteremti azoknak a tízezreknek a nemzeti élethosszát is, a hősök hangját magukba fogadják”(Tallián, 2001.)
Az opera Katona József eredeti szövegének 95%-át tartalmazza. Egressy Béni szövegkönyve a korszakban is csak harmadrangúnak számított, ezért maradt meg Katona szövegének nagy része. Az opera az eredetihez képest másik nyitánnyal indul. A merániaiak szerepe sokkal kisebb, csak pár dalra szűkül, illetve Petúr bán szerepe is csökken, és a felvonások elosztása is módosul.
Meglátásom szerint Katona József Bánk bánja operára átírva még inkább kifejezi a magyar lelket, súlyt ad a kimondott szavaknak és az azokban rejlő érzéseknek. A mű sokkal élvezhetőbb a dalokkal, áriákkal, melyek színessé és drámaibbá teszik az eleve tragikus történetet.
Ez az opera nemzetünk egyik legnagyobb kincse, melyet becsülnünk kell, mint első színházi értékünk!
Források
BALASSA Imre, GÁL György Sándor]: Erkel: Bánk Bán, Budapest, Zeneműkiadó, (Opera füzetek), 1952.
MOSONYI Mihály: Erkel Ferenc „Bánk bán”-ja. [Tanulmánya az opera bemutatójáról], Budapest, Akadémiai, 1954., 9–15. o.
Erkel Bánk bánja, Gyula, Erkel Ferenc Múzeum, 1960.
VÁMOSI NAGY István, VÁRNAI Péter: Bánk Bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány, Budapest, Zeneműkiadó, (Bibliotheca musica), 1960.
SZERZŐ Katalin: Erkel Ferenc: Bánk bán = Szemelvények a zenehallgatáshoz. Tanári kézikönyv a gimnáziumi ének-zene tanításához, szerk.: KOVÁCS Sándor., Budapest, Tankönyvkiadó, 1979. Második átdolgozott bővített kiadás: 1990, 154–166. o.
DUDÁS Dalma: Erkel’s Melinda in the third act = Hungary past & present. Student papers in history, society and culture, ed. by György E. SZŐNYI, Szeged , JATEPress, (Papers in Hungarian and East-Central European studies), 1997., 71–79. o.
https://www.opera.hu/data/cikk/3911/OperaKaland_Bank_ban.pdf
(2020. 10. 15. 18:30)
https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/bank-ban-2019/#szereposztasalkotok
(2020. 10. 15. 18:30)
http://erkel.oszk.hu/tan/bank-ban
(2020. 10. 15. 18:30)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése