Meglepetést okozók
Ehónapban 3 írói életrajzal készültünk nektek
2021.03.-04.
Gárdonyi Géza
Magyarország egyik kedvenc írója megbukott magyarból, és felfedezett egy új pókfajt. És ez még csak a kezdet.
Az író túl gyengécskének bizonyult apja lakatos mesterségéhez, de az iskolában is borzasztó tanuló volt. Egyszer az év közepén sikerült kimaradnia a suliból, de később a tanítóképző főiskolán sem szerepelt túl fényesen, sikerült egyszer pont magyarból megbuknia.
Gárdonyi Géza annyira nem állhatta a tanítást, hogy alternatív tervei között szerepelt, hogy könyvkereskedő vagy hegedűművész lesz, esetleg kivándorol Amerikába, vagy szabadalmaztat egy saját vízi bicikli modellt, ami majd gazdaggá teszi. Egyszer még szerzetesnek is jelentkezett, de szerencsére elutasították.
A dabronyi plébános, bizonyos Muraközy minden követ megmozgatott, hogy a nem túl tehetséges Gárdonyi Gézát nevezzék ki néptanítónak a helyi katolikus iskolába. Még nagyobb összegeket is kölcsönadott az írónak, így aztán nem volt nehéz elérnie, hogy Gárdonyi végül feleségül vegye a plébános állítólagos unokahúgát. Csak az 1960-as években derült ki, hogy Csányi Molnár Mária tulajdonképpen a plébános és a házvezetőnője eltitkolt lánya volt. Gárdonyi Géza és Csányi Mária házassága nem meglepő módon katasztrofálisan sikerült. Az író tele volt idealizált elképzelésekkel szülei tökéletesnek gondolt kapcsolatáról, a mindössze 16 éves feleség pedig leginkább szórakozásra vágyott. A düledező házasság azért csak kitartott addig, hogy végül négy közös gyerekük is született. A legfiatalabb, Géza már a válás után 10 hónappal látta meg a napvilágot.
Illik vagy sem erről beszélni, de Gárdonyi Géza fiatal korában kifejezetten pocsék írónak számított. Első színműve például teljes bukás volt.
Az író a biológiáért is lelkesen rajongott. 1898-ban felfedezett egy addig ismeretlen, az egri pincékben honos hatszemű bikapókfajt.
Gárdonyinak a válása után több kapcsolata is volt. Végül Egerben Tóth Ilona mellett találta meg a boldogságot, aki közben számomra nehezen érthető módon még házasságot kötött Mátékovics Józseffel, miközben végig Gárdonyival lakott. Mindenesetre nagyon boldogok voltak együtt.
Mivel Gárdonyi sohasem járt bölcsész egyetemre és sosem tanulta az írás mesterségét, ezért a stílusa is különbözik mindenki másétól. Ahogy Juhász Gyula megfogalmazta: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.” Lehet, hogy ezért is lett végül ennyire jó.
Forráshttp://tanarnocafe.hu/tudomany/tortenelem/31-elkepeszto-teny-gardonyi-gezarol-amitol-lehidalsz/
2021.04.18.
https://korkep.sk/cikkek/uncategorized/2015/08/03/10-dolog-amit-nem-tudtal-gardonyi-gezarol/
2021.04.18.
Tinódi Lantos Sebestyény
1510 körül született, és 1556. jan.30.-án halt meg Sárváron. A magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkiválóbb énekmondója. Születési helyét pontosan megállapítani nem lehet; valószínűleg a Tinódi Sárbogárdon. Iskoláit Pécsett végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. 1542-ig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Amikor Török Bálint fogságba került, vándor énekesként bejárta az egész országot. 1544-ben jelen volt a nagyszombati országgyűlésen. 1548-ban Báthori nyírbátori udvarában élt. Ezt követően Kassán lakott, ahol házat szerzett és népes családot nevelt,(5 gyermeke volt) innen kereste fel a nagyobb harcok színhelyeit. Házastársa Pozsgay Györgyné volt 1556-ig. 1553-ban Debrecenbe, majd Erdélybe ment, Bethlen Farkas udvarába. Kolozsvárott nyomtatta ki Cronicáját 1554-ben. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg, az ő udvarában érte utol a halál. A 16. sz.-i epika valamennyi műfaját művelte. Főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján. Ezért históriás énekei történeti forrásértékűek, antik témájú széphistóriai mellett. Ezenkívül írt verses pamfleteket az erőszakos tiszttartók és a korhelyek ellen (Udvarbírák és kulcsárok, Sokféle részegségről). Művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is pl. (Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre is merített verses históriáiból.)
A magyar műzene első igazán hatékony képviselője. 23 saját szerzeményű dallama, amely a Cronicában maradt fenn, a 16. sz. históriásének-termésének legjava. Tinódi Sebestyén összes művei Szilády Áron gondozásában került kiadásra, Régi Magyar Költők Tárában.
Forrás
2021.04.08.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tin%C3%B3di_Lantos_Sebesty%C3%A9n
2021.04.08.
Jankovich Ferenc
Született Székesfehérvár 1907. nov. 29-én és meghalt 1971. márc. 9-én Budapesten. Költő, író, Baumgarten-díjas (1939, 1942), József Attila-díjas (1955), Kossuth-díjas (1956). Gipszöntő és falusi kőműves fia. A középiskolát Székesfehérváron végezte. A budapesti tudományegyetemen mint Eötvös-kollégista magyar-francia szakot hallgatott. Két évet francia állami ösztöndíjjal Párizsban tanult az École Normale Supérieure-ön, tanársegéd volt Aurélien Sauvageot professzor mellett Párizsban születtek meg és jelentek meg 1932-ben Kenyérszegés címmel első versei. Hazatérte után két évig a Zeneakadémia ének szakán tanult. Szép hangja alapján operaénekes reménység volt, ezért abbahagyta tanulmányait. Óraadó tanárként működött különböző gimnáziumokban. Hat évig szerkesztette a Magyar Dal folyóiratot. Az érdi népfőiskolán irodalmat, történelmet és zenét adott elő; ezekből az órákból született meg az Iránytű a magyar irodalomban irodalomtörténeti műve. Munkatársa volt a Nyugat, a Kelet Népe, a Magyar Csillag, valamint a Híd folyóiratoknak. Második verseskötete, a Barangoló 1937-ben jelent meg. Első regényét a Téli szivárványt 1943-ban adták ki. 1945 után írta a Sej a mi lobogónkat kezdetű népszerű dalát. 1948-ban megjelent a Galamb röptében című verseskötete. Az ötvenes évek elején inkább prózai műveket írt. Ekkor kezdte történelmi regénytrilógiáit. A Csepp a tengerben naplója a II. világháború és a náci megszállás kortörténeti dokumentuma. Figyelemre méltóak A bűvös hegy című kötetben kiadott kis drámai játékai. Fordított Romain Rolland műveiből, különösen jól sikerült a Nemzeti Színház által előadott Tartuffe. Költészetére jellemző az emberi közvetlenség, a gazdag képzelőerő, a népnyelvből eredő egyéni veretű verselés.
Egyéb híres művei: A magam emberségéből viharhoz (versek, Bp., 1939); Elégia (versek, Bp., 1941); Téli szivárvány (r., Bp., 1943); Hulló csillagok (történelmi r., Bp., 1951); A tél fiai (történelmi r., Bp., 1953); Huszárok a tengeren (Bp., 1954)
Forrás
2021.04.08.
A kihívás szerzője: Mózes
2020.12.
Mózes – héberül Mojse, Móse, a lévita Amrám fia, a hagyomány szerint a Biblia első öt könyvének szerzője, s az ott leírtak központi alakja. A nevével jelzett öt ószövetségi könyv, a Tóra és a benne foglalt törvénygyűjtemény a zsidóság legszentebb lelki és szellemi kincse. Emellett zsoltárok szerzője is, melyeket a Zsoltárok könyve őriz.
40 éves korában hívta el az Úr, hogy vezesse ki Izrael népét Egyiptomból, nevéhez kötődik a tíz csapás és a Tízparancsolat is. 40 évig bolyongott népével a pusztában, így „törvényalkotó” tevékenységét 80 éves korában kezdte. A Bibliában Jézus előképeként is értelmezhető, és annak mintája is, hogy sosem késő új életet kezdeni, sosem késő egy küldetéshez…
Mi is lehetne szebb és elgondolkodtatóbb üzenet a Születés ünnepén?
Forrás
(2020. 12. 16.)
Választott szerzőnk: Reményik Sándor
A születő romániai magyar irodalom első fémjelzője az erdélyi és a magyarországi olvasók előtt a két néven ismertté váló Reményik Sándor (1890–1941), illetve melynek gyors és széleskörű elismertségét köszönhette, Végvári Sándor. Ezen a beszélő álnéven jelentette meg Magyarországon 1918 és 1920 között írt irredenta verseit, melyekben az erdélyi magyarságot maradásra szólítja fel, hogy tartson ki szülőföldjén, amíg újra meg nem változik a történelmi helyzet. Reményik azonban hamarosan lehiggadt, illetve visszatalált mélyebben fekvő hangjához, attitűdjéhez, a vívódó, magányos költőéhez. 1890-ben Kolozsvárott született, építészmérnök apjától örökölt vagyona biztosította megélhetését, ezért jogi tanulmányait abbahagyva, már korán, 1916-tól, kizárólag írással foglalkozott. Beteges, gyenge alkatának és tűnődő, passzív természetének megfelelően jellegzetesen énközpontú lírikusnak indult. Az önösnek és sivárnak ítélt társadalommal szemben a rokoninak érzett természetben keres vigaszt. Igen termékeny költő, 1941-ben Kolozsvárt bekövetkezett haláláig tizennégy verseskötetet publikált.
Tartalmaiban mindig konzervatív maradt: erős, ihlető nemzeti érzését végig nacionalista felhangok kísérik. Élete utolsó éveiben ez a humánus, pacifista szemlélet váltja ki belőle a magyar uralkodó osztályok agresszív magatartásának kritikáját és a megbékélés őszinte óhaját a román és a magyar nép között. Konzervativizmusa filozófiai idealizmusában, vallásosságában és az osztályharc, a forradalmak létjogosultságának teljes elvetésében is jelentkezik.
Alkotói módszerének jellemzője, hogy mindig valamilyen konkrét eseményből, alkalomból vagy látványból indul ki, és azt egy asszociációs folyamat sodrában szimbolikus jelentésűvé növeli. Így válnak jelképivé nála a természet tüneményei, a mindennapi élet pillanatai, egyszerű emberi gesztusok. Legszebb, legátéltebb verseiben szilárd, logikus szerkezet ível az élménytől a képzelet gazdag látomásig.
Reményik Sándor istenes verseiből, ha akarnánk, se tudnánk olyan válogatást összeállítani, ami csak és kizárólag a legszebb verseket tartalmazza.
Mert nincs olyan ember, – aki csak egy kicsit is ismeri költészetét – akinek már ne lenne szívébe elrejtve néhány Reményik-sor, amihez a „legszebbként” ragaszkodik.
Mi az az ünnep, ami mindenkinek ugyanazt jelenti? Ugyanazt az elcsendesülést, ugyanazt a meghittséget? Ez a vers nem a gyermeki karácsony fogalmával játszik. Az ajándékok, a bevásárlás, a túldíszítettség mind szépen lassan elfeledteti velünk a karácsony valódi értékét. Azaz a csöndet, a feltétel nélküli szeretetet, a segítést. Mert ha az év többi napján nem is, de ebben az időszakban mind többet teszünk a családunkért és szeretteinkért.
Nektek ajánlom ezt a verset. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!
Reményik Sándor: A karácsonyfa énekel
Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
Gyúl apró gyertya ínség idején,
Óh csak ne legyen sorsom bús közöny,
Óh csak legyek a fény forrása én,
Apró gyermekek bálványozott fája,
Én az idegen, én a jövevény,
Égő fenyőfa, égő áldozat,
Akit az Isten ősi otthonából
Emberek örömére elhozat.
Csak rajzolódjék mélabús árnyékom
Imbolyogjon a szűk szobák falán,
Mindegy, hogy mi lesz velem azután.
Forrás
https://www.istenesversek.hu/tag/remenyik-sandor/
(2020. 12. 14.)
https://www.szepi.hu/irodalom/vers/karvers/karv_128.html
(2020. 12. 14.)
Ebben a hónapban két szerzőről is írunk nektek, akik a gyermeki szemléletmód jeles képviselői irodalmunkban: Kosztolányi Dezső és Molnár Ferenc.
2020.11.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró. Viszont amit nem tudtál, hogy teljes neve Kosztolányi Dezső István Izabella volt. Igen, jól olvastad, szegény Kosztolányi két férfi keresztneve mellé egy nőit is kapott. Korabeli feljegyzések adnak választ erre: a költőt ugyanis római katolikusként megkeresztelték, és két utónevét is keresztszülei után kapta.
Érdekes tény még, hogy érettségi előtt kizárták az iskolából. Kosztolányi a gimnáziumi önképzőkör tanárával különbözött össze olyan hevesen, hogy végül érettségi előtti kizárás lett a vége. A tanár ugyanis több helyen bele akart javítani dolgozatába. Így a költő végül magánúton tette le vizsgáit, amik kiválóra sikerültek.
Unokatestvérével, Csáth Gézával kétszer is ugyanazért a nőért rajongtak. Az egyikük egy szabadkai vaskereskedő felesége volt, akinél, csak hogy mindennap lássák, folyton szöget vásároltak. Csáth így írt róla: „az ő arcképét akartuk megszerezni múltkor én és Dide. 18 éves még csak. Igen szép. Az irigy nyelvek (persze az asszonyok) azt beszélik róla, hogy festi magát. Nem igaz.” A másik hölgy Csendes Alice, budapesti színésznő volt.
Kosztolányi kipróbálta a drogokat is. Fiatalként nem riadt vissza a drogfogyasztástól sem. Több kábítószerbe is belekóstolt, ilyen volt például korának nagy slágere, az ópium, az arzén vagy éppen a morfium. Ezekről és az ehhez hasonló szerekről írta a Mérgek litániája című versét is. Az időszak másik nagy divatjából szintén kivette a részét: Bicsérdy Béla hatására még vegetáriánus is volt egy ideig.
Pályatársával, Karinthy Frigyessel a legjobb barátok voltak. Jó barátokhoz hűen folyamatosan ugratták egymást, tréfáik jelentős része szerencsére az utókor számára is fennmaradt. Kosztolányi így nyilatkozott Karinthyről: „Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni.” Folyamatosan ugratták egymást, rendszeresek voltak köztük a telefonbetyárkodások, Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versének rejtett üzenetéről (Nyald ki a seggem, Karinthi) pedig már mindenki hallott.
Forrás
http://www.ahmagazin.com/61-erdekesseg-kosztolanyi-dezsorol/
(2020.11.14.)
https://antikvarium-konyv.com/kosztolanyi-dezso/
(2020.11.15)
Molnár Ferencnek (1878. január 12. - 1952. április 2.) kalandos életútja volt, legendák, anekdoták sora övezi alakját, a budapesti kávéházi élet egyik legfontosabb, emblematikus figurája. Nőügyek tucatjai, a legismertebb színésznőkkel folytatott viharos kapcsolatai a bulvárlapok címoldalán szerepeltek. Párbaj, öngyilkosság, siker és mélypont, gigászi honoráriumok Amerikában, mellőzöttség, kitaszítottság itthon.
Bohém életet élt. 1906-ban elvette Vészi József lányát, Margitot, de házasságuk gyorsan megromlott. Ebben az évben írta meg egyik legnagyobb sikerű regényét, A Pál utcai fiúkat, ami iskolai évei emlékeire épül.
A Liliom c. darab vígszínházi bemutatójának kudarca után idegösszeomlást kapott. Beleszeretett a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott is. A csalódások hatására öngyilkosságot kísérelt meg.
A háború alatt haditudósító volt. Később kötetben is megjelentette írásait Egy haditudósító emlékei címmel. A háború után beleszeretett a fiatal színésznőbe, Darvas Lilibe. Ám nagy meglepetésre mégsem őt, hanem Fedák Sárit vette feleségül. Később azonban elváltak, és mégis elvette Darvas Lilit.
Külföldön egyre sikeresebb lett, hazájában viszont sokszor támadták. Darabjait a tengerentúlon is bemutatták, és a Fehér Házban fogadta az Egyesült Államok elnöke.
1931-ben végleg emigrált. A második világháború kitörése után először Genfben, majd New Yorkban telepedett le, az új környezetet azonban soha nem tudta megszokni.
Egyre többször küzdött egészségügyi problémákkal, emellett otthon maradt barátainak halálhíre nagyon megrendítette. Egyre rosszabb idegállapotba került, alig mozdult ki szobájából. 1952. április 2-án hal meg New Yorkban.
Gondoltad volna, hogy ilyen élete volt gyermekkori kötelezőnk, a Nagy Könyv egyik győztese írójának?!
Forrás
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/61-eve-hunyt-el-molnar-ferenc/
(2020. 11. 14.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Nagy_K%C3%B6nyv
(2020. 11. 17.)
Ebben a hónapban Katona József drámaírónkkal ismerkedhettek meg.
2020.10.
1791. november 11-én született Kecskeméten, iparos, nem nemesi családba. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi pályába kezdett.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét.
Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná. Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát, amit a kolozsvári Kőszínház megnyitójára, az Erdélyi Múzeum pályázatára írt. Helyezést ekkor nem ért el, sőt díjazáskor a nevét sem mondták be, ez volt első nagy csalódása. 1820-ban a Székesfehérvári Társulat betanulja, ám az utolsó pillanatban a cenzúra betiltja a mű bemutatását. Ez második csalódása. Ezek után Katona József Kecskemétnek, szülővárosának ajánlja, és kiadja könyv formájában, viszont ezt senki sem veszi meg, és csak 100 forintot kap hálából.
Pesti ügyvédek irodájában dolgozott. 1826-ban szülővárosában főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott, viszont mindig is érdeklődési körébe tartozott. Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, hivatalába tartva összeesett; szívroham végzett vele.
Forrás
https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/katona-jozsef-elete/
(2020. 10. 16.)
Megismerhetitek Novalist, a német romantika egyik ikonikus alakját is.
A ’Novalis’ írói álnév, eredeti neve Friedrich Leopold von Hardenberg.
Német költő, író, a német romantika egyik legnagyobb alakja. 1772. május 2.-án született Oberwiederstedtben, és 1801. március 25.-én hunyt el (28 évesen) Weissenfelsben. Novalis elszegényedett nemesi származású családból származott. A weissenfelsi gimnáziumban folytatott tanulmányokat, majd 1790-91-ben filozófiát hallgatott a jénai egyetemen, s közeli kapcsolatba került Schillerrel. 1791-től 1793-ig Lipcsében jogi tanulmányokat folytatott, barátságot kötött Schlegellel és megismerkedett Kant és Fichte filozófiájával. Széles érdeklődési körébe tartozott többek között a geológia és a kémia is.
1794-ben beleszeretett az akkor alig több mint 13 éves Sophie von Kühnbe, akit hamarosan el is jegyzett. A boldog szerelem azonban nem tartott sokáig, 1797-ben Sophie tüdőbajban meghalt, a veszteség jelentősen meghatározta Novalis gondolat- és élményvilágát. Noha az öngyilkosság gondolatát elvetette, maga is halni készült, erőteljes halálvágyát ekkor írt Himnuszok az éjszakához című versciklusában fogalmazta meg.
Romantikus kortársaihoz képest szokatlan volt Novalis vonzódása a katolicizmushoz: A kereszténység, avagy Európa című esszéjében például az egyetemes keresztény egyház létrehozását vázolta fel, amely a reformáció és a felvilágosodás által szétrombolt Európa kulturális, társadalmi, szellemi egységét hivatott helyreállítani.
Halála után egy évvel jelent meg csak töredékben maradt prózai műve, a Heinrich von Ofterdingen, amelyben egy ifjú költővé válását, misztikus és szerelmi útkeresését ábrázolja.
Ez a korai regény egyik legjelentősebb alkotása. Szembefordul a német klasszika művészetfelfogásával.
A történet röviden: egy középkori lovag álmot lát. Álmában egy vadregényes várban jár, és megpillant egy világító kék virágot. A lovag oda megy a virághoz, és egy gyönyörű nő arcát pillantja meg benne, majd ekkor felébred álmából. Felkerekedik, hogy megtalálja a lányt, de a történet befejezetlen, és ezzel azt szimbolizálja, hogy nem a cél a fontos, hanem a megtett út és nem a beteljesedés, hanem a vágyakozás.
Később a romantika jelképe lesz a kékvirág.
Rövid életében az „irodalmat voltaképpen mellékes dolognak, csupán a szép élet és a halálra felkészülés eszközének tartotta. Ilyen eszközt látott a természet tanulmányozásában is”. 1801 tavaszán, 29 esztendős korában érte a halál: „Novalis úgy készült a halálra, mint valami menyegzőre”, annál is inkább, mivel fiatal menyasszonya, Sophie nem élhette meg házasságkötésüket.
Forrás
Halász E.: A német irodalom története. Gondolat, 1987, 414-419.o.)
http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=1695
(2020. 10. 16.)
https://cultura.hu/kultura/novalis-tortenete/
(2020. 10. 16.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése