3. Feladat

 Schwenk Benjámin csapatáé

„Jelszavaink valának: haza és haladás” Kölcsey

1. Lehet-e egyszerre konzervatív, és haladó az ember?

Tisztelt Hallgatóság!

E dilemma sokakat foglalkoztatott már. Ma nekünk jutott a feladat ezt megválaszolni. Vajon konzervatívnak, analizálónak vagy haladó szelleműnek, sokirányúnak találják majd a megközelítésünket? 

Mint sok esetben, itt is a középút a megoldás. Konzervatív vagy haladó? Nem kell egyik típusú megoldáscsomaghoz sem ragaszkodni. Ha mindkettőt tudjuk használjuk, az a legcélravezetőbb.

Igyekezzünk ne kategóriákban, megosztottságban, elkülönülésben gondolkodni, hanem a  bevált és új módszereket, azaz például a hagyománytiszteletet és a generációkon átívelődő érzelmi beállítódás és gondolkodás törvényszerűségeit – ez utóbbit lám, napjainkban már a pszichológia is hangoztatja - ötvözzük az új szemléletekre, megoldásokra való nyitottságokkal!

Nehézséget okozhat, hogy a konzervatív elnevezés nyelvünkben mai napig utal valamilyen mértékű régimódiságra, a haladó szelleműség, mint kifejezés viszont határozottan pozitív érzelmi töltetet sugall. Tehát önmagukban a kategória elnevezések jogossága is vitára adhat okot, illetőleg mintha emiatt az egyetlen helyes válasz ennek megfelelően az lenne, hogy tehát egyáltalán nem kell „konzervatívnak” lenni, sokkal jobb a „haladó” szelleműség. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mindkét kategóriában lehetnek jó gondolatok illetve nagyon kártékonyak. Mindkét kategóriának van nyilvánvalóan hátrányos, illetve pozitív, előnyös megvalósulása. 

Vannak, akik azt mondják, nem lehet egy fenékkel két lovat megülni. Mi azt mondjuk: bár az emberi értelem fejlődésének története során a fogalmi gondolkodás kialakulása egyértelmű eredmény volt, a merev kategóriákban való valóság-értelmezés hátrányait bőrünkön érezhetjük a világban, az országban. Azaz a kategorizálás – konzervatív vagy haladó - amennyire segíthet, éppannyira problémát keletkeztető, történelmi tapasztalatok szerint falakat is képez, elszigetel. 

Miként zsákutcák a következő felvetések, a fekete-fehérben való gondolkodás példái: „baloldali, vagy jobb oldali vagy, fiú vagy lány gyermeket szeretnél, a fekete vagy a fehér szín a szebb?” ugyanígy a legjobban akkor járunk, ha a most elmondottakból következően a két szemlélet szintézisét valósítjuk meg életünkben. 

Amire nemcsak lehet, hanem kell is törekedni! 

2. Elveszítjük-e nemzeti identitásunkat, ha külföldi példákat veszünk át?

Tisztelt Képviselőtársak!

Sokan azt mondják ez a kérdés fel se merüljön, annyi feszültséget okoz, aki szóba hozza csak veszíthet vele. Én ma itt úgy látom épp azért kell foglalkozni vele, mert sok téveszmét oszlathatunk el.

Ugyan már, hogy lenne ellentétes hazai értékeink megtartása és új módszerek alkalmazása? Azért, mert külföldiek ezek a megoldások? De hát mind sikeresek!

Más országban érlelődtek ki? Mily szerencse, hogy e megoldások első változatait nem honfitársainkon kellett kipróbálnunk, hanem azokat már készen, biztonsággal vehetjük át. Így biztosak lehetünk abban, hogy példaként a Finn iskola rendszer be-integrálása se lenne annyira utópisztikus döntés, mint amennyire sokan annak tartják

Álláspontunkat alátámasztja azis, hogy például az angol nyelv terjedése, soha nem látott gyorsaságú információ áramlást eredményez a világban napjainkban. Ez exponenciálisan növeli a nemzetek együttműködésének hatékonyságát, és összességében egy olyan egészet képez, melyben az identitásunk se lesz áldozat.

Aki pedig attól retteg, hogy a föld nemzeteit, ez a folyamat megkülönböztethetetlenné, és egy sémára épülővé, globalizálttá tenné, azoknak válaszom nem más, minthogy a globalizáció pont egy olyan kihívást jelent nemzeti kultúrák számára, mely a nemzeti identitás megerősítését különösen fontossá teszi. Nemszabad elsiklani afölött a tény fölött sem, hogy például az angol nyelv terjedése, soha nem látott gyorsaságú információ áramlást eredményez a világban napjainkban. Ez exponenciálisan növeli a nemzetek együttműködésének hatékonyságát, és összességében egy olyan egészt képez, melyekben az identitásunk veszik oda. Avagy ki mondhatja egymagam többet tudok, mint a világ? Énnálam a tudás, többre itt már szükség nincsen. Ott vannak az üzbégek. Az egész világ láthatja hova jutottak.

Arra kérem tehát nagyra becsült Kollégáimat, hamarost fontolják meg mindezeket, s máshol már jóbevált cselekedetként, nekem mint leköszönő Képviselőtársuknak, azonnal utaljanak át kéthavi fizetésüknek megfelelő összeget. Utólagos és jogos hozzájárulás ez országos sikereimhez!