2. Feladat

 Ujvári Luca csapatáé és Pogány Loláé

Ujvári Lucáék megoldása

7.

Kisfaludy Sándor (1772.09.27.-1844.11.28.): Jóképű, daliás, a bécsi főúri táraságok szívesen látták. Az MTA tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Irodalmi munkásságának alapja a szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt, középkorúságára ünnepelt magyar költő lett. A magyar romantika előkészítője, a szerelmi líráival maradandót alkotott. A Himfy-strófát ő hozta létre. Toldy István szerint a Himfy szerelmei című dalciklusával „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be”. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból épített Balatonfüredi Színház megvalósításában.

Csokonai Vitéz Mihály: Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, “önképzőkört” szervezett. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. Költői hangnemei különfélék: játékos, filozofikus, szabad szájú és pajzán. Az öncélú szerzésvágy helyett az élet és a szerelem élvezetére helyezi a hangsúlyt. Csokonai használja a felvilágosodás szokásos metaforáit: a sötétség az emberi tudatlanságot és romlottságot szimbolizálja. A Diétai Magyar Múzsa egyszemélyes hetilapja 11 számot élt meg, a börtönnel fenyegető kiadótól csak Széchényi Ferenc közbenjárása mentette meg. A Nyájas Múzsa című lapja pedig már csak terv maradt. Próbált felülemelkedni a sorscsapásokon, amelyekben volt része bőven: öröklött tüdőbaja súlyosbodott, a házuk leégett, és hiába jelentkezett bármilyen munkára, sikertelenül járt.

Dayka Gábor: Kazinczy a következő leírást írta: „Termete alacsony, de karcsú és a mi nagyon tünt szembe, oly erőltetés nélkül egyenes, mintha egész életét tánczmesternek kezei alatt töltötte volna. Lobogó sötétszög haja saját dísz volt alakján. Horgas, igen szép orra, a legszebb metszetű ajak, a legszelidebb domborodás nélkül lefolyó áll, hosszan elvonuló szemölde, nem épen sima, de tisztabőrű arcza, csontos, magas homloka, a legjátékosb kék szem, a leglelkesb kép festette nekem a múzsák és grátiák kedveltjét. Beszéde kevés. Szinetlen szerénység, figyelem mások iránt és annyi nyájasság, hogy első pillantással mindent elbájolt.” Csokonai Vitéz Mihály által is sokra tartott költő volt. Dayka műveit tisztelője, Kazinczy gyűjtötte össze.

	DAYKA GÁBOR: A HÍV LEÁNYKA	CSOKONAI: A FOGADÁSTÉTEL	K I S F A L U D Y SÁNDOR: A B O L D O G SZERELEM
MEGFORMÁLTSÁG, MEGSZERKESZTETTSÉG, KOMPOZÍCIÓ	Tagolatlan egyszerű szerkezet idő és hangulat rend	Tagolt jól megszerkesztett van kerete 3 pillére van a versnek egyfajta időrendet követ	Adott sorok beljebb kezdődnek, így jelezve a következő gondolat kezdetét nincs konkrét idő
HANGZÁS, ZENEISÉG, RITMIKA, RÍMEK	ismétlés: mikor, midőn ölelkezőrím időmértékes verselés alliteráció	lágy, könnyed hangzás dallamos verssorok ütemhangsúlyos néhol keresztrím, de többnyire szabálytalan	párosrím megszemélyesítés melodikus, harmonikus időmértékes verselés
MŰFAJ	óda	dal	dal, mely epikus vázra épül
EREDETISÉG	görög mítoszok egyike	annyiban eredeti, a hogy a költő megírta, de maga a „múzsa téma” már nem annyira	eredeti, mert önéletrajzi vonatkozású eseményekre épül fel a szerelmi történet
ÖTLETESSÉG	azért ötletes, mert szerelmét versben fejti ki és érzelmeit nem meri szemtől szemben elmondani	a költő nem közvetlenül a múzsájához szól hanem annak „megmentéséért” egy görög Istenhez	ötletes, mert a mű lírai vallomások, dalok megkomponált ciklusa
TÉMA	vágyakozás egy lányhoz aki közel áll a szívéhez	maga a szerelemért való könyörgés	beteljesületlen szerelem egyfajta vallomás

Sorrend:

1. Csokonai Vitéz Mihály: A fogadástétel

2. Dayka Gábor: A hív leányka

3. Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem

Indoklás: Csokonai verse jobb, mert maga a hangulat és leírás sokkal kellemesebb és meghatóbb volt. Dayka verse is vidám volt, míg Kisfaludyé leghangolóbb volt. Csokonai verse volt legjobban megszerkesztve, volt rendszere, kerete és ezáltal, már ránézni is szebb volt, mint a másik kettőre. Csokonaié ötletességét tekintve azért volt a legjobb, mert az egyszerű múzsa témát tovább gondolta és átdolgozta. Azért is jobb az ő műve, mert formasága és tanulhatósága miatt az oktatásban is jobban használható.

Pogány Lola kritikája