1. Feladat

 Ujvári Luca csapatáé és Schwenk Benjáminé

Ujvári Luca csapatának munkája

szempont	Barcsay-vers	Berzsenyi-vers
címmeditáció	a tél közeledtével az emberek egyre kedvetlenebbek és levertebbek, de a tél utalhat a halálra a hidegre és a fájdalomra is elégia  klasszicista	megszemélyesítő cím tél évszak toposz = halál, pusztulás szomorú hangvételű lesz elégia eredetileg ősz volt a vers címe, de az sokkal semlegesebb volt és kevésbé kifejtő
szerkezet	8 versszakból áll  tisztarím allegória: maga a költemény megszemélyesítés: a télről és az őszről is úgy beszél, mintha személyek lennénk időmértékes verselés	6 versszak 4 soros versszak utolsó sorok beljebb kezdődnek időmértékes verselés aszklepiadészi strófa oh= felindult lelkiállapot
felütés	4 sor az őszt szépen lassan felváltja a tél/ az ember ahogy öregszik úgy hagyja el az életereje	első sor fele kert toposz = lélek, világ hervad = romlik, pusztul = ősz toposz értelmezés: lelkem pusztul vagy kapcsolat megy tönkre vagy a világ pusztul
címértelmezés	a tél közeledtével az emberek egyre kedvetlenebbek és levertebbek, de a tél utalhat a halálra a hidegre és a fájdalomra is	elmúlás/ tél közeledése nincs, nem szavak ismétlődése = azzal foglalkozik, hogy mi nincs és nem azzal, hogy mi van
vershelyzet	nincs konkrét vershelyzet elmélkedik ,az évszakok váltakozásáról filozofál/ az élet mulandóságáról elkeseredett, borongós, reményvesztett, elveszett: Mint hajó a viharos tengeren	konkrét vershelyzet = kontemplál, nézi a kertet szomorú lelkiállapot szomorú, elkeseredett
gondolati egységek	1-4.vszk: pictura=leírás: idő múlása, búcsú nehézsége, ősz=felkészülés az elmúlásra, jön a  tél és annak jellemzése 5-8.vszk: sententia=gondolati rész: öregség, halál, a költő lelkiállapotának leírása	1-3.vszk: leírás = pictura 4-6.vszk: gondolati rész = sententia: oh vezeti be ezt a részt, minden elmúlik szimmetrikus a vers szerkezete logikai gondolatmenet
zárlat	utolsó sor: jelen a fontos, tanulság, filozófiai gondolat a görögöktől, Élj a mának = Carpe diem	utolsó 2 sor: a halál nagyon végleges, a természetben van tavasz= újjáéledés, de az életben nincs Lolli: felesége nővére: Berzsenyi lelkitársa
összegzés	Barcsay Ábrahám: bölcselkedés, természet tisztelete, hangulati sokféleség Felvilágosodás: a jövő képére tekint, az egyén tehet a sorsa alakulása érdekében	preromantika: klasszicizmus: antik verselés, szimmetrikus, antik/római utalások + romantika: érzelmek=> plátói, reménytelen szerelem Berzsenyi: romantika + klasszicizmus keverése pictura  + sentenia keverése
intertextualitás	Petőfi Sándor: Szeptember végén Andy Endre: Párizsban járt az Ősz	Petőfi Sándor: Szeptember végén

Azért a Berzsenyi vers került be a tankönyvekbe, mert tartalmát tekintve rövidebb, illetve a szerkezet nehézsége miatt lehet vele fejlődni. Az vers az emberekben általánosabb érzéseket vált ki, mint Barcsay verse. Továbbá Berzsenyi fontosabb és híresebb más műveket is írt, mint például A magyarokhoz I. és II. A magyarokhoz arról volt híres, hogy ez volt Erdély ki nem mondott himnusza. 

Schwenk Benjámin munkája

Szempontok:	Bárcsay Ábrahám:   Télnek közelgetése	Berzsenyi Dániel A közelítő tél
Keletkezés éve	1774	1804
Címmeditáció	Mindkét alkotás címe arra utal, hogy az ősz hamarosan télbe torkollik. Lehet sejteni, hogy a versek hangvétele borús, ha úgy jobban tetszik télies lesz.
Szerkezet	A mű 8, egyforma, beljebb nem kezdődő sorból épül fel.	A vers 6, egyforma versszakból áll, minden versszak utolsó sora beljebb kezdődik.
Felütés	Az első három sor felel meg ennek a kategóriának, a lírai én elmondja, mi tudatja vele, hogy lassan az őszt leváltja a tél.	Felütésnek az első sort mondanám, elénk festi egy hanyatló liget képét, ahol a díszek (a “díszek” szó a falevelekre utalhat) már hullanak.
Címértelmezés	Az címekről szóló elképzeléseink bebizonyosodtak, az összes sárga őszi levél lassan lehullik, a tájat idővel elfedi a hó. A hangvétel is, mint sejtettük, gondterhelt érzelmeket kelt bennünk.
Vershelyzet	Konkrétan nem fedezhető fel vershelyzet, az írók különféle el-téliesedő tájakat vesznek górcső alá.
Gondolati egységek	Két darab gondolati egységre lehet osztani a verset. Az egyik az ötödik versszakig tart, ez az egység elénk tárja miként hoz a tél hanyatlást az őszi tájra. Majd jön a másik három versszak, és ezt az elmúlást át vetíti a költő az emberi életre, ezzel egy szentimentalista atmoszférát alkotva.	Ezt a költeményt, Bárcsayiéval ellentétben három darab egységre lehet tagolni. Az első egységet alkotja az első három versszak, itt Berzsenyi leírja miként „hervad már” a liget. Ez az egység párhuzamban áll Bárcsay művének első egységével, mivel mindkettő a tél természetre gyakorolt hatását mutatja be. A második egység a negyedik versszak önmagában. Itt a költő egy szárnyashoz (madárhoz, például cinegéhez) hasonlítja az időt, amint az tova száll felettünk, meghagyva minket az enyészetnek. Majd jön a harmadik egység, az ötödik és a hatodik versszak. Ahol az író elkeseredve ráeszmél, hogy szép tavasza itt hagyja őt, pedig nektárját alig ízlelte még, azaz fiatalsága elhagyja őt pedig még nem is élt még igazán.
Szóképek	A versben a megszemélyesítés egy visszatérő elem, többször hasonlítja a költő a természeti elemek tulajdonságait, emberi tulajdonságokhoz, tettekhez. Például: „Hideg ködök ülnek bércek tetejére” illetve „Az ősz könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről”.	A költemény rögtön egy metafórával kezd „Hervad már ligetünk, s díszei hullanak” azaz a fák levelei már elkezdtek ritkulni. Ezenkívül találunk példát megszemélyesítésre itt is „Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd” vagy „Oh, szárnyas idő hirtelen elrepül”. Majd mindezt egy metafóra követi „Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágát”. Ahol a „tavaszom” szó metafórikus jelentése az életem, a nektár szó pedig az örömöm, boldogságom jelképezi.
Alakzatok	A műben ismétlés nem lelhető fel.	A vers utolsó két versszakában egy ismétlés fedezhető fel, amely nem más mint az „itt hágy” kétszeri előfordulása amellyel az író fiatal korának elmúlását igyekszik nyomatékosítani.
Motívumok	A vers erőteljesen támaszkodik a tél toposzra, annak halált hozó, mindent letaroló jelentésére.	Itt viszont a liget toposz, valamint a tavasz toposz dominál. A liget az az embert, az emberi életet szolgáltatott szimbolizálni, a tavasz toposz pedig az ifjúkort, valamint annak elmúlását („Itt hágy tavaszom”) hivatott bemutatni.
Stílus	Mindkét alkotás klasszicista, valamint a stílushoz hűen mindkettő görög mondai elemeket épít be szövegébe, például Driádesek, vagy Zephyr. Hangvételük borongós, az elkerülhetetlen elmúlást hitelesen bemutató.
Rímképlet	Itt a rímképlet halmazrím, azaz sok-sok bokorrímet alkalmazó versszak egymás után.	Azonban ez Berzsenyi művéről nem mondható el, itt ugyanis nincs semmilyen rímképlet, a sorok egyáltalán nem rímelnek.
Zárlat	A zárlat kategóriával az utolsó versszak utolsó három sorát illetném, itt Bárcsay a feje tetejére állítja a verset, és előbukkan a valódi üzenet, a „carpe diem” azaz élj a mának, amely stílusosan pontot tesz a költemény végére.	Az utolsó versszak viseli a zárlat címet ebben a versben. Azzal az üzenettel szolgál, hogy a fiatalság az embert hamar elhagyja, és még a szerelem (Lollim) sem tudja visszahozni azt.
Összegzés	Mint az tudjuk Berzsenyit nagyban inspirálta Bárcsay – A télnek közelgetése című alkotása, és ez meg is látszik ha az ember összeveti a két verset. Személy szerint én nem mennék el odáig, hogy ezt plágiumnak nevezzem, szimplán két hasonló témát feldolgozó mű. Azonban ha választanom kellene melyik fogott meg jobban, és melyik adott hozzám többet mint művészeti alkotás, én mindenképpen az eredetire, azaz Bárcsayéra szavaznék.
Intertextualitás	A két mű intertextualitásban vannak egymással, illetve Petőfi Sándor “A puszta, télen” című versével.

Források

https://mek.oszk.hu/06200/06222/html/makolt180070001.html

http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/berzsenyi_a_kozelito_tel.htm